Kihagyás után
Kis idő után újra jelentkezek!
Nem nagyon tudtam írni ide, mivel elég sok dolgom volt, sőt több napon keresztül itthon sem voltam. Történt velem sokminden, többek közt voltam színházban, letöltöttem idén utolsó napjaimat a suliban és elkezdtem készülődni san franciscoi utamra. Ez az, ami az elkövetkezendő másfél hetemet nagyban meghatározza majd. Még rengeteg teendőm van, fogászat, bank, mosás, vasalás, stb-stb.
Mindeközben újra belekezdtem egy régi játékba, ami az egyetlen, amit egyszerűen nem tudok megunni, nem úgy mint a többit. Ez nem más, mint a Diablo2. De nem akarom ezzel tovább szaporítani a szót.
Másik ’szórakozásom’ az elmúlt napokban a fotózás fizikai, egészen pontosan optikai részének tanulmányozása. Ezenkívül megtanultam HDR (High Dynamic Ranged) fotókat készíteni, pontosabban a számítógépes részét tanultam meg. Sajnos saját képeken most nem tudom ezt bemutatni nektek, de Amerikában tuti készítek párat.
By the way, America. Szerencsére kint rengeteg szabadidőm is lesz, ami egyrészt jó, mert fotózok, másrészt marad arra is időm, hogy írjak ide a blogomra és megosszam gondolataimat a helyről, megmutassam legújabb fotóimat, meséljek a technikáról amivel csináltam, etc.
Mára ennyi, most elmegyek aludni, holnap reggel ugyanis korán indulok vidékre a szüleimmel, rokonokhoz. Néha ez is kell…
Előadás után
Másodszor is itt a nap folyamán! Helloosztok!
Az előadás remekül sikerült érzésem szerint. Apukám több mint 2 órát beszélt folyamatosan, tudományos és képzőművészeti témákról, a kettő összekapcsolásáról és rengeteg érdekes dologról. Csodálom azt a tudást, ami benne megvan, 2 óra nyers beszéd, az 2 óra. Próbáljatok meg egy témában ennyit beszélni valamiről, nem kis teljesítmény és óriási tudás kell hozzá. A blog nem azért van, hogy apámat fényezzem, de ezesetben mégis megteszem. Persze a prezentáció technikai része is rendben ment, így az elismerés az enyém is. Most, hogy hazaértem és nyugalomban leültem a laptopom elé, rájöttem hogy ez a kis kimozdulás egyből rendbe is tette a szervezetemet, így holnap újra munkába – mármint tanulásba – fogom magam. De ma még nem!:D Viszont ma voltak olyanok, akik gondoltak rám, különösen örültem annak az egy szem lánynak aki fogta a telefonját és megdobott egy sms-el kettő körül. Neki ezúton is nagyon köszönöm szépen, sikerült feldobnia a hangulatomat, nem is kicsit! 
Az elkövetkezendő pár órában már nem fog velem történni semmi izgalmas, így aztán úgy gondolom ma utoljára jelentkeztem.
Névnap
És igen, ma eljött, végre, egy év után újra: Boldog Névnapot magamnak! Ma felkeltem, de ez a nap is olyan mint az előző kettő, a betegségem nem riadt meg a névnapomtól, bár jobban vagyok. Tegnap a meccs 0-0 lett, ami jó is, meg rossz is. De alapvetően elégedett voltam ‘csapatom’ játékával, így nyugodt éjszakám lehetett.
Ma kicsit kimozdulok végre az otthon nyugalmából, megnézem édesapámnak, egy, az iparművészetin tartott előadását, melyre igen sokat készült és én is segítettem neki a prezentáció elkészítésében. Most viszont még korán van, így inkább visszaalszom…
Mindenkinek további szép napot!
Blogkezdet.
Én is belekezdek abba, amibe már oly sokan…
…és mint tudjuk, a kezdet nehéz. Így van ez az első bejegyzés megírásánál is. Valamit kell írni, mert hogy néz már az ki, ha nincs itt semmi, de kényszerből sosem fog jó születni, főleg, hogy nem vagyok egy nagy író. De azért próbálkozni lehet és én is ezt teszem most. Gondolkodtam azon, mit írjak?! A bemutatkozás ötletét hamar elvetettem, unalmas lenne, nektek is, meg nekem is. Azt majd valahol a magamról részben, külön oldalon megteszem, ha valakit érdekel. Inkább elkezdem az egészet úgy, mint egy naplót…
2008.4.23. – Egy nappal névnapom előtt.
Egész nap itthon ültem, betegen. Ennek köszönhetően jött létre ez a blog, miután ez a 2. nap amikor csinálom a nagy semmit. Iskolába mehetnék, dehát megy a fene! Főleg ilyen állapotban, nincs erőm bemenni Budapestre (szentendrei vagyok) és az orvos is kiírt egy hétre. Majd holnap…vagy holnapután. A mai napról mást nem is tudnék mondani, a semmit nehéz szavakba folgalni, viszont előttem áll még egy tartalmas este. Hiába. Én is bunkó focista vagyok. Ma pedig szerda van. Ráadásul kedvenc csapatom játszik a Bajnokok Ligája döntőbe jutásáért, a Barcelona. Sör helyett, ma pár csésze tea társaságában izgulom végig a meccset, jelenleg ez is megteszi.
Egyéb mondandóm híján röviden lezárom első, nyögvenyelősen létrehozott blogentry-met, melyet remélem sok-sok tartalmas, izgalmas, tanulságos és egyéb fenomenális jelzőkkel ellátható bejegyzés követ majd.
